Soilwork

1995-ben alakult svéd death metal banda.

Az előadó saját weboldala

A zenekar 1995-ben alakult INFERIOR BREED néven. 1996-ban nevet váltottak, így jelentek meg már a demók is, amelyek nem tartalmaztak mást, mint szikár, igazi oldschool thrash metalt, így a francia Listenable Records csekkolta is a svéd thrash reménységet. Az 1998-as Steel Bath Suicide nem is tartalmazhatott volna mást, mint a Kreator, Slayer, Sodom által kitaposott ösvény egyik mellékágát. A lemezt nem fogadták tárt karokkal, 98'-ban a heavy metal másodvirágzása (HammerFall, Stratovarius) volt a jellemző. A 2000-es folytatás azonban már kissé érdekesebbnek bizonyult: a Chainheart Machine albumon a banda elrugaszkodott a gyökerektől egy hidegebb, torzabb death metal világ felé. Speed még itt is károgott mint akinek a tökeire léptek, de a lemezen kétség kívül voltak csúcspontok, pl. a címadó máig kötelező a koncertprogramban. Az album felkeltette a világ egyik legnagyobb független metal kiadójának, a Nuclear Blastnak az érdeklődését, így leszerződtették az akkor még hosszú út elõtt álló fiatal bandát.A történet az A Predator's Portait-nál megtörik, ez a lemez egy ugrásszerű fejlődést bizonyít: harmónia és dallamgazdag, középtempós modern death metal albumot sikerült alkotni, amin nincs üresjárat. Hála a profi promóciónak, a svédek nevét világszerte megismerték. Turnék sora következett, ahol Olafék élőben is bebizonyíthatták, hogy õk bizony nem a másodvonalba tartoznak. A 2002-es Natural Born Chaos anyagot a SYL fõnöke, Dewin Townsend producelte - és neki is tulajdonították az elsöprő sikert: a Natural Born Chaos az adott év (egyik) legerősebb metal albumának bizonyult, kiforrott, kreatív tempókkal, váltásokkal, hihetetlen dallamokkal és frenetikus szólókkal. Mi következhetett ezután? Egyrészt azt mondták a tamáskodók, hogy egy ilyen lemez csak úgy jöhet létre, ha Dewin Townsend csinálja meg és nem a tapasztalatlan suhanc brigád. Másrészt pedig hatalmas koncertkörúton védte magát a Talajmunkás egylet. A 2003-as lemezt egyértelműen a bizonyítás vágya sürgette: a Figure Number Five a mai napig a legjobb Soilwork album. A számok hangulatilag összefüggnek, ugyanakkor mind-mind változatos, és egyéni. A dallam és gitárgazdag lemez tényleg a felsőligába tette a bandát. Innentől kezdve mindenki Soilwork fan lett, jelentkeztek a koppintó tucatbandák is - ami az eredeti zenekarnak csak jót tett, hiszen a majmolás az elismerés jele.A következő album 2005-ig váratott magára, közben bekövetkezett egy doboscsere is. A Stabbing the Drama az FNF egyenes folytatása, csak kissé érettebben, és jóval nagyobb zenei világgal. Lírai dal ugyanúgy van rajta, mint szikár orrbabaszós thrash metal himnusz.