Barry White

Barrence Eugene Carter (Galveston, Texas, 1944. szeptember 12. – Hollywood, Los Angeles, 2003. július 4.) amerikai énekes, zeneszerző, producer.
Az egyszerre mély és lágy hangú soullegenda Los Angelesben, annak egyik legveszélyesebb negyedében a South Central-ban nőtt fel öccsével, Daryl-lel. Korán megalapozta zenei karrierjét, már tizenegy évesen zongorán kísérte Jesse Belvint a Goodnight My Love című számban. Tizenhat évesen börtönbe került, néhány gumiabroncs ellopásáért. Befutott énekesként adott interjúiban ezt a rácsok mögött töltött rövid időszakot mindig kijózanító hatásúnak nevezte, ami végül a helyes útra és a becsületes munka irányába terelte. Egyszer azt nyilatkozta, hogy Elvis Presley It‘s Now or Never című számának hatására döntötte el, hogy énekes lesz.
A kis Barry hangja ugyanolyan volt, mint a többi korabeli gyereknek. Kiskamaszként azonban egy reggel saját maga és anyja legnagyobb megdöbbenésére a miden fiatalt utolérő pubertáskori mutálás csodát tett a hangszálaival: egyszerre hihetetlenül mély és puha hangja a mai napig a könnyűzene egyik legjellegzetesebb áruvédjegye lett. Amint megszólal a tulajdonosának a 'szerelem rozmárja' becenevet biztosító búgó basszus, a hallgató egyből tudja, hogy csakis egy Barry White lemezzel lehet dolga.
A hatvanas években számos lemezt vett fel az Upfronts, az Atlantics és a Majestics együttesek tagjaként, Barry Lee néven. Producerként és zeneszerzőként is nagy sikereket ért el, olyan neves előadókat vett szárnyai alá, mint Felice Taylor vagy Viola Wills. 1969-ban az ő közreműködésével jött létre a Love Unlimited női trió, melynek tagjai Diane Taylor, Glodean James (későbbi második felesége) és húga, Linda. Szintén az ő nevéhez fűződik a negyven tagú Love Unlimited Orchestra megalapítása, melynek zeneszerzője és karmestere volt egy személyben.
A nagyközönség a 1972-es Walking In The Rain With The One I Love című Love Unlimited szám révén ismerkedett meg, mely elindította szólókarrierjét. A hetvenes években olyan nagy slágerek kötődnek a nevéhez, mint az I'm Gonna Love You Just A Little More Baby, a Never, Never Gonna Give Ya Up, a Can't Get Enough Of Your Love, Babe és a You're The First, The Last, My Everything.
Bár erősen szexuális töltetű stílusa és dalszövegei miatt a paródiák egyik fő célpontja volt, Barry White élő fellépései legendássá váltak a hetvenes évek végén. A diszkó-korszak elmúltával Barry a rhythm and blues felé fordult. A nyolcvanas években népszerűsége csökkent, de koncertjei továbbra is hatalmas sikerrel zajlottak világszerte. 1988-ban Budapesten is felépett.
2002 szeptemberében szélütés érte, amiből már soha nem sikerült teljesen felépülnie - egy hollywoodi kórházban érte a halál július 4-én reggel, egy hónappal azután, miután megszületett legkisebb gyermeke Barianna. Az orvosok veseelégtelenséget állapítottak meg. Két feleségétől(Mary, és Glodean James) nyolc gyermeke, Katherine Dentontól egy törvénytelen fia és számtalan unokája volt. Gyermekei közül Barry White jr. a kilencvenes években Magyarországon élt és zenélt.

Diszkográfia:


2004 - All Time Greatest Hits
2003 - 20th Century Masters: The Millennium Collection.
2003 - Best Of Barry White
2003 - Unlimited Love
2003 - Barry White & Friends
2000 - Your Heart & Soul: The Love Album
2000 - The Ultimate Collection
1999 - Under The Influence Of Love
1999 - Staying Power
1998 - Boss Soul: The Genius Of Barry White
1998 - The Very Best Of Barry White
1996 - Soul Seduction
1996 - Back To Back: Their Greatest Hits
1994 - The Icon Is Love
1994 - Practice What You Preach
1993 - Dedicated
1992 - Sheet Music
1991 - Put Me In Your Mix
1989 - The Man Is Back
1987 - The Right Night & Barry White
1981 - Beware!
1979 - I Love To Sing The Songs I Sing
1978 - The Man
1977 - Barry White Sings For Someone You Love
1977 - Greatest Hits Vol. 2
1976 - Is This Whatcha Wont?
1976 - Let The Music Play
1975 - Just Another Way To Say I Love You
1975 - Greatest Hits
1974 - Can't Get Enough
1973 - Stone Gon'
1973 - I've got So Much to Give